Utolsó frissítés: 2012. január 17.
A Villámvédelem 2009. képzésrendszer információs oldala
„A villámvédelem új módszerei az MSZ EN 62305 szabvány szerint”
Villámvédelem tervezése az MSZ EN 62305 szabvány szerint PL-5887
Villámvédelem műszaki ellenőröknek az MSZ EN 62305 szabvány szerint
Villámvédelmi berendezések felülvizsgálata az MSZ EN 62305 szabvány szerint
Boldog Új Évet Kívánunk !
Tisztelt Édeklődő
A műszaki ellenőrök és tervezők tanfolyamait újra indítjuk, mivel várhatóan az egységes vizsgarendszerre vonatkozó tudnivalókat a Magyar Mérnöki Kamara várhatóan rövidesen közzéteszi.
Sajnos a felülvizsgálók akkreditált képzéséről még nincs információnk, s ennek megfelelően az OTSZ heteken belül várható módosításáig nem tartjuk célszerűnek e tanfolyamok újra indítását.
Tartalomjegyzék
Felelős műszaki vezetői képzés
Képzés további villamos szakemberek részére
A képzéssel kapcsolatos további információk
Többszörös jogosultság (Ráképzés)
Jelentkezési lap letöltése: Tervezői képzés
EMC, villámvédelem, túlfeszültség-védelem
Az elmúlt időszakban az épületek villamosításával foglalkozó villamos szakemberek köréből sokan érdeklődtek aggályaiknak is hangot adva: mi is a helyzet a villámvédelmi jogszabályokkal, szabványokkal, hogyan kell a jövőben tervezni, kivitelezni, felülvizsgálni?
A jogszabályi háttér jelenleg a következő:
Az MSZT az európai villámvédelmi szabványsorozatot 2006. augusztus. 1-jén MSZ EN 62305:2006 szabványjelzettel magyar nemzeti szabványsorozatként közzétette. (magyar nyelven 2009-ben jelent meg mind a 4 lapja mintegy 500 oldal terjedelemben). Az eddig használt magyar villámvédelmi szabványsorozat, az MSZ 274 visszavonásra került 2009. február 1-ével. (Ugyanez vonatkozik az MSZ IEC 1312-1 –re is).
Jelenleg (2012. január 6.-áin) a 28/2011. (IX.6) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) hatályos, alkalmazása kötelező. Mivel az elmúlt években az OTSZ tartalmilag jelentős átdolgozáson esett át annak érdekében, hogy konform legyen az érvényes szabványokkal, így az új 2011-es OTSZ (28/2011.(IX.6.) BM Rendelet) hatályba lépését követően (2011. október 6.) a villámvédelem létesítésének előírásai is összhangban vannak az MSZ EN 62305-tel. (Mind a 2006-os első és a 2011-es módosított második angol nyelvű kiadással).
Az új szabvány gördülékenyebb bevezetésének érdekében az MMK Elektrotechnikai Tagozata összefogva a MEE-vel és az OKF-el még 2009-ben egy képzésrendszert dolgozott ki, amely a villámvédelmen belüli különböző részterületek szakembereinek (a nekik szükséges módon és mértékben) nyújt segítséget, képzést az új ismeretek rövid időn belül történő befogadásához, egységes értelmezéséhez, feldolgozásához. Erre annál is inkább szükség van, mert az új szabványsorozat szemléletében, szerkezetében, metodikájában lényegesen bonyolultabb a több évtizede használt és megszokott MSZ 274-nél, szerteágazóbb és bonyolultabb tervezői/kivitelezői/felülvizsgálói tevékenységet követel meg alkalmazása, olyannyira, hogy maga a szabvány is „szaktervezőre és szakkivitelezőre” bízza alkalmazását.
A képzések célja tehát a szakmagyakorlók támogatása és a létesítés során a kívánatos műszaki színvonal lehetőségének biztosítása.
A képzéseken a MEE kiadásában megjelenő „Villámvédelem 2009” című nyomtatott jegyzet segíti az új ismeretek elsajátítását (a jegyzet árát a képzés díja tartalmazza).
A jegyzet szerzői és a képzések oktatói a villámvédelmi szakterület ismert, elméleti és gyakorlati ismeretekkel bíró képviselői, akik a szabvány szakmai lektorálásában is részt vettek, s a kamarai elvárásoknak megfelelően vezető tervezői, tervezői jogosultsággal rendelkeznek s emellett sokéves felső- és felnőtt oktatási gyakorlatuk is van.
MEE – Magyar Elektrotechnikai Egyesület
OKF – Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Felelős oktatási intézmény – Vilodent-98 Kft.
Felelős vizsgáztató intézmény – Az MMK által később kiadandó szabályozás szerint.
|
Képzés típus |
Időtartam |
|
Tervezői képzés |
5 nap + vizsga külön napon* |
|
Műszaki ellenőri képzés |
4 nap + vizsga külön napon* |
|
Villámvédelmi felülvizsgálói képzés |
3 nap + vizsga külön napon** |
|
|
|
|
Felelős műszaki vezetői képzés |
2 nap + vizsga** |
|
Képzés a további villamos szakemberek részére |
1 nap |
*: a tanfolyam végén két lehetőség van a vizsgára: alapesetben „egyszerűsített vizsga” (EV) tehető, de lehetőség van „ellenörző (próba) vizsga” (PV) letételére is.
EV: elektronikus úton történik, PV: meghirdetett vizsga napon írásban
**: kidolgozás alatt
(Cégek, intézmények részére egyedi képzési terv kérhető.)
Tervezői képzés - Villámvédelem tervezése az MSZ EN 62305 szabvány szerint PL-5886
A képzés célja
A résztvevők felkészítése a villámvédelem kockázatelemzésen alapuló szükségességének, gazdasági előnyének meghatározására, valamint a villámvédelmi berendezések tervezési, létesítési követelményeire.
Ajánlott
Villámvédelmi berendezések tervezőinek, valamint mindenkinek, aki a szakterület iránt érdeklődik.
A jelentkezés feltétele
Felsőfokú műszaki végzettség.
Témakörök
- A villámvédelem műszaki-jogi szabályozása, a villámvédelem alapjai, alapfogalmak magyarázata – MSZ EN 62305-1
- Kockázatszámítás, példák – MSZ EN 62305-2
- Az építményekben keletkező fizikai kár és az építményekben fellépő életveszély csökkentését célzó védelmi intézkedések (külső és belső villámvédelem) – MSZ EN 62305-3
- Az építményekben lévő erősáramú és elektronikus rendszerekben keletkező meghibásodások mértékének csökkentését eredményező védelmi intézkedések (a villám elektromágneses impulzusa elleni védelem) – MSZ EN 62305-4.
- A tervezői munka új vonásai a különböző tervfázisokban, példák
- A tervdokumentációval kapcsolatos új követelmények
Az előzetesen megszerzett tudás elismerésének módja
A résztvevő a kockázatelemzés részből kérheti előzetes tudása felmérését. Ha ezt a részhez kapott feladatot előzetesen sikeresen teljesíti, akkor felmentést szerezhet az adott előadásokon való részvételről.
Műszaki ellenőri képzés - Villámvédelem műszaki ellenőröknek az MSZ EN 62305 szabvány szerint
A képzés célja
A résztvevők felkészítése az MSZ EN 62305 szabványsorozat szerinti villámvédelmi berendezések kivitelezésének ellenőrzésére.
Ajánlott
Villámvédelmi berendezések műszaki ellenőrzésével foglalkozó szakembereknek, valamint mindenkinek, aki a szakterület iránt érdeklődik.
A jelentkezés feltétele
Legalább középfokú végzettség és kamarai jogosultság
Témakörök
- A villámvédelem műszaki-jogi szabályozása, a villámvédelem alapjai, alapfogalmak magyarázata – MSZ EN 62305-1
- A kockázatszámítás alapjai – MSZ EN 62305-2
- Az építményekben keletkező fizikai kár és az építményekben fellépő életveszély csökkentését célzó védelmi intézkedések (külső és belső villámvédelem) – MSZ EN 62305-3
- Az építményekben lévő erősáramú és elektronikus rendszerekben keletkező meghibásodások mértékének csökkentését eredményező védelmi intézkedések (a villám elektromágneses impulzusa elleni védelem) – MSZ EN 62305-4.
- A kiviteli tervek új információi
- A kivitelezés anyagai, szabályai, a felülvizsgálóval való együttműködés a kivitelezés alatt
Felülvizsgálói képzés - Villámvédelmi berendezések felülvizsgálata az MSZ EN 62305 szabány szerint (jelenleg szünetel)
A képzés célja
A résztvevők felkészítése az MSZ EN 62305 szabványsorozat szerint létesített villámvédelmi berendezések felülvizsgálatára.
Ajánlott
Villámvédelmi berendezések felülvizsgálóinak, valamint mindenkinek, aki a szakterület iránt érdeklődik.
A jelentkezés feltétele
Legalább középfokú végzettség, vagy felülvizsgálói jogosultság
Témakörök
- A villámvédelem műszaki-jogi szabályozása, a villámvédelem alapjai, alapfogalmak magyarázata – MSZ EN 62305-1
- A kockázatszámítás alapjai – MSZ EN 62305-2
- Az építményekben keletkező fizikai kár és az építményekben fellépő életveszély csökkentését célzó védelmi intézkedések (külső és belső villámvédelem) – MSZ EN 62305-3
- Az építményekben lévő erősáramú és elektronikus rendszerekben keletkező meghibásodások mértékének csökkentését eredményező védelmi intézkedések (a villám elektromágneses impulzusa elleni védelem) – MSZ EN 62305-4.
- A felülvizsgálat gyakorlata kivitelezés alatt és kivitelezés után
- A felülvizsgálat dokumentálása
Felelős műszaki vezetői képzés (jelenleg szünetel)
(1,5 napos képzés villanyszerelők felelős műszaki vezetőknek ill. 0,5 napos
ráképzés a korábban 1 napos képzésen résztvevőknek)
A képzés célja
A résztvevők felkészítése az MSZ EN 62305 szabványsorozat vonatkozó előírásai alapján a szabványsorozat szerinti villámvédelem szakszerű létesítésének irányítására
Témakörök
- A villámvédelem műszaki-jogi szabályozása, alapfogalmak magyarázata – kockázatszámítás célja és módja
- Az építményekben keletkező fizikai kár és az építményekben fellépő életveszély csökkentését célzó védelmi intézkedések
- A villám elektromágneses impulzusa elleni védelem – MSZ EN 62305-4.
- A felülvizsgálat szerepe a kivitelezés alatt
- Továbbá: Az 1 napos képzés anyaga
Helyszín:
EMOSZ székház: 1194 Budapest, Kisviola utca 21-23
Képzés további villamos szakemberek részére
(1 napos képzés villanyszerelők részére)
A képzés célja
A résztvevők felkészítése az MSZ EN 62305 szabványsorozat vonatkozó előírásai alapján a szabványsorozat szerinti villámvédelem létesítésére.
Ajánlott
Villanyszerelőknek, valamint mindenkinek, aki a szakterület iránt érdeklődik.
Témakörök:
- Az új Villámvédelmi fogalmak
- Érintési és lépésfeszültség elleni védelem
- Az új villámvédelmi kiviteli tervek sajátosságai
- Felfogók, levezetők és földelések
- Az alkalmazható anyagok
- Speciális szerelési módok
- Túlfeszültségvédelmi kérdések
Helyszín:
EMOSZ székház: 1194 Budapest, Kisviola utca 21-23.
Mindkét képzés résztvevői számára lehetőség van vizsga letételére, melyről megfelelő eredmény elérése esetén igazolást kapnak, amely igazolja, hogy tulajdonosa megfelel a szabványban rögzített „villámvédelmi szakkivitelező”-vel szemben támasztott követelményeknek.
|
Képzés típus |
Részvételi díj |
|
Tervezői |
105.000 Ft + ÁFA / fő EV* 110.000 Ft + ÁFA / fő PV |
|
Műszaki ellenőri |
94.000 Ft + ÁFA / fő EV 100.000 Ft + ÁFA / fő PV |
|
Felülvizsgálói |
Ft +ÁFA / fő |
|
Felelős műszaki vezetői |
kidolgozás alatt |
|
További villamos szakemberek |
18.000 Ft + ÁFA / fő |
*: a tanfolyam végén két lehetőség van a vizsgára: alapesetben „egyszerűsített vizsga” (EV) tehető, de lehetőség van „ellenörző (próba) vizsga” (PV) letételére is.
EV: elektronikus úton történik, PV: meghirdetett vizsga napon írásban
A képzéssel kapcsolatos további információk
- A három, vagy többnapos képzések Mérnök Kamarai kreditpont értéke: 10 pont
- A képzésen a MEE kiadásában megjelenő „Villámvédelem 2009” című nyomtatott jegyzet segíti az új ismeretek elsajátítását (a jegyzet árát a képzés díja tartalmazza)
- A három vagy ennél többnapos képzések költsége szakképzési hozzájárulás terhére elszámolható
Többszörös jogosultság (Ráképzés)
Többszörös jogosultság megléte vagy meglévő jogosultság melletti új jogosultság megszerzése esetén a résztvevőnek – a képzésrendszer struktúrájából adódó – kiegészítő képzésen (ráképzésen) kell részt vennie.
(Meglévő jogosultság: már elvégzett új szabvány szerinti képzés)
Ráképzési követelmények:
|
Meglévő jogosultság /
Ráképzési követelmény
|
Tervezői |
Műszaki ellenőri |
Felülvizsgálói |
|
Ráképzési követelmény tervezőknek |
- |
- |
+0,5 nap |
|
Ráképzési követelmény műszaki ellenőröknek |
+1 nap |
- |
+0,5 nap |
|
Ráképzési követelmény felülvizsgálóknak |
+2,5 nap |
+1,5 nap |
- |
A ráképzés díjai:
|
Meglévő jogosultság /
Ráképzési követelmény
|
Tervezői |
Műszaki ellenőri |
Felülvizsgálói |
|
Ráképzési díjak tervezőknek
|
- |
- |
20.000Ft + ÁFA /fő |
|
Ráképzési díjak műszaki ellenőröknek |
24.000Ft +ÁFA /fő |
- |
20.000Ft + ÁFA /fő |
|
Ráképzési díjak felülvizsgálóknak |
68.000Ft +ÁFA /fő |
44.000Ft + ÁFA /fő |
- |
A feltüntetett ráképzési díjak tartalmazzák a különbözeti vizsga díját is.
Vilodent-98 Kft. Bere Judit (Tel.:294-29-87, Fax:292-20-64, E-mail: info@62305.hu)
Jelentkezési lap letöltése: Tervezői képzés
Műszaki ellenőri és felülvizsgálói képzés
Az időpontok változhatnak, a csoportindítás létszámfüggő!
|
2012. |
Tervezői (5 nap) |
Műszaki ellenőri (4 nap) |
Felülvizsgálói (3 nap) |
|
2012. február (Győr) |
Február 13-17. |
|
|
|
2012. március |
Február 27 - március 2. |
|
|
|
|
Felelős műszaki vezető |
Villanyszerelő (1 nap) |
|
|
|
|
|
|
Képzések helyszínei
Magyar Elektrotechnikai Egyesület
1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. emelet
Magyar Elektrotechnikai Múzeum
1075, Budapest, Kazinczy u. 21.
|
Hónap |
Időpont |
Jelentkezési határidő |
Helyszín |
|
|
|
|
|
Jelentkezési lap letöltése: Vizsga jelentkezési lap
Vizsgakonzultáció
|
Hónap |
Időpont |
Jelentkezési határidő |
Helyszín |
|
|
|
|
Magyar Elektrotechnikai Egyesület 1075, Budapest, Madách Imre u. 5. III. emelet |
Vizsgahelyszín
Még nem ismeretes
Vizsgakérdés minták
1. Mit értünk fizikai károsodás alatt?
2. Mit kell figyelembe venni a veszélyes események szempontjából?
3. Mit értünk városi környezet alatt?
4. Mit értünk elővárosi környezet alatt?
5. Mit értünk vidéki környezet alatt?
6. Mit nevezünk társadalmi szempontból fontos kockázatnak? (Több helyes válasz)
7. A villámcsapás során milyen fajta veszteséggel kell számolni? (Több helyes válasz)
8. Milyen fajta károsodást okozhat a védendő építménybe csapó villám? (Több helyes válasz)
9. Milyen fajta károsodást okozhat a védendő építmény környezetébe csapó villám?
10. Milyen fajta károsodást okozhat a védendő építményhez csatlakozó vezetékbe csapó villám? (Több helyes válasz)
11. Milyen fajta károsodást okozhat a védendő építményhez csatlakozó vezeték környezetébe csapó villám?
12. Milyen fajta veszteség léphet fel a védendő építménybe csapó villám esetén? (Több helyes válasz)
13. Milyen fajta veszteség léphet fel a védendő építmény környezetébe csapó villám esetén? (Több helyes válasz)
14. Milyen fajta veszteség léphet fel a védendő építményhez csatlakozó vezetékbe csapó villám esetén? (Több helyes válasz)
15. Milyen fajta veszteség léphet fel a védendő építményhez csatlakozó vezeték környezetébe csapó villám esetén? (Több helyes válasz)
16. A gördülő gömb sugarát melyik villámparaméter határozza meg?
17. Melyik villámparaméter határozza meg a becsapási ponton fellépő hőhatást?
18. Melyik villámparamétertől függ a levezető felmelegedése?
19. Melyik villámparamétertől függ az indukált feszültség nagysága?
20. Melyik villámparamétertől függ a villámhárító potenciálemelkedése?
21. Sorolja fel a kockázatok fajtáit!
22. Sorolja fel az emberi élet elvesztéséhez tartozó kockázat összetevőit!
23. Sorolja fel a közszolgáltatás kieséséhez tartozó kockázat összetevőit!
24. Sorolja fel a kulturális örökség elvesztéséhez tartozó kockázat összetevőit!
25. Sorolja fel a gazdasági kárhoz tartozó kockázat összetevőit!
26. Akkor szükséges villámvédelem, ha a számított kockázat…
27. Az emberi élet elvesztésére vonatkozó kockázat elviselhető értéke
28. A közszolgáltatás kiesésére vonatkozó kockázat elviselhető értéke
29. A kulturális örökség elvesztésére vonatkozó kockázat elviselhető értéke
30. Mekkora értékei lehetnek a villámsűrűségnek Magyarországon?
31. Mit vesz figyelembe az elhelyezkedési tényező?
32. Hogyan befolyásolja az építménybe csapó villám által okozott fizikai károsodás valószínűségét a villámvédelmi rendszer?
33. Mitől függ annak a valószínűsége, hogy a csatlakozóvezetékbe csapó villám élőlények sérülését okozza? (Több helyes válasz)
34. Mitől függ annak a valószínűsége, hogy a csatlakozóvezetékbe csapó villám fizikai károsodást okoz? (Több helyes válasz)
35. Mit vesz figyelembe a környezeti tényező?
36. Mi a célja a villámhárító kialakításának?
37. Sorolja fel a villámvédelmi fokozatokat, kezdve a nagyobb biztonságot nyújtó fokozattal!
38. Sorolja fel, hogy a kockázatelemzés mely paraméterei határozzák meg a villámhárító kialakítására vonatkozó paramétereket.
39. Sorolja fel a villámhárító (LPS) részeit!
40. Melyik szabványsorozat vonatkozik a villámhárító elemeire?
41. A villámhárító mely részét tekintjük felfogónak?
42. Mit értünk védett tér alatt, és mi a jelölése?
43. Mi a védettnek tekinthető tér?
44. Megfelel-e a felfogórúdként történő alkalmazásra az a szerkezet, amely alul 16 mm átmérőjű, 3 mm falvastagságú cső, felső, legfeljebb 1 m hosszú vége pedig 10 mm rúd, anyaga pedig alumínium?
45. Össze kell-e kötni egymással a tetőn rögzített felfogórudakat?
46. A 120 mm átmérőjű műanyag szellőzőcső 30 cm-rel nyúlik a lapostetőt védő felfogóháló síkja fölé. Szükséges-e védett térbe helyezni?
47. A villámhárító mely részét tekintjük levezetőnek?
48. Ha a természetes levezető folytonosságát méréssel kell igazolni, akkor a természetes levezető legalsó és legfelső pontja közötti átmeneti ellenállásnak mekkora lehet a maximális értéke?
49. Hány független áramúton kell a villámáramot a felfogótól a földelőhöz vezetni?
50. Miért javasolt a levezetők szimmetrikus elhelyezése az épület körül?
51. Érintkezhet-e a levezető a szokásosan alkalmazott polisztirol hőszigeteléssel?
52. Sorolja fel azokat a követelményeket, amelyeket a vizsgáló összekötőnek teljesítenie kell.
53. Sorolja fel azokat a követelményeket, amelyeket a vizsgáló csatlakozónak teljesítenie kell.
54. Melyik esetben kell vizsgáló összekötőt kialakítani?
55. Mi a földelő feladata?
56. Sorolja fel a földelők típusait (elrendezéseit) és adjon egy-egy példát.
57. Ha az „A” elrendezésű földelőt függőleges földelőrudakból összeállított szondacsoport alkotja, akkor az egyes szondák távolságára melyik követelmény vonatkozik?
58. Mire alkalmazzák a földelő-csatlakozórudakat?
59. Melyik anyag nem alkalmazható földelőként?
60. Melyik anyag alkalmazható talajba ágyazva földelőként?
61. Milyen távolságon belül kell összekötni a villámvédelmi földelőket egymással, illetve más célú földelőkkel?
62 Milyen módon lehet összekötni a villámvédelmi földelőket?
63. Sorolja fel, mely tényezők befolyásolhatják a talaj fajlagos ellenállásának mért értékét?
64. Mely esetekben kell a földelő szétterjedési ellenállásának 10 Ohm alattinak lennie?
65. Van-e különbség az érintésvédelmi és a villámvédelmi célú potenciálkiegyenlítés között?
66. Fém légcsatorna folytonosságát 2,5 mm2-es réz vezetékek biztosítják, a légcsatorna alsó vége a talajszinten 6 mm2-es réz vezetékkel van az EPH-gerincvezetőhöz csatlakoztatva, felső vége ugyancsak 6 mm2-es réz vezetékkel van a villámhárító levezetőjéhez csatlakoztatva. Megfelelő-e ez a kialakítás?
67. Minden esetben szükséges-e a villámhárítóval (LPS) rendelkező épületekbe belépő vezetőképes hálózatok potenciálkiegyenlítése?
68. Milyen módon lehetséges a villámhárítóval (LPS) rendelkező épületekbe belépő vezetőképes hálózatok potenciálkiegyenlítése?
69. Másodlagos kisülés elleni védekezés
70. Mit értünk biztonsági távolság alatt?
71. A biztonsági távolság számításakor mi határozza meg a villámáramút hosszát?
72. Sorolja fel, mely tényezők befolyásolják a biztonsági távolság nagyságát (a szabvány képlete alapján)!
73. Korrózióvédelem
74. Mi a célja a határfelületet (beton-levegő, talaj-levegő stb.) áttörő vezetők kiemelt korrózióvédelmének?
75. Miért mutathat jelentős lokális eltéréseket az elektrokémiai korrózió egy fémszerkezet mentén?
76. A szabvány értelmében hol kell számolni veszélyes érintési feszültségre?
77. A szabvány értelmében hol kell számolni veszélyes lépésfeszültségre?
78. Sorolja fel, mely tényezők befolyásolják a biztonsági távolság nagyságát (a szabvány képlete alapján)!
79. Milyen kiegészítő követelmény vonatkozik robbanásveszélyes létesítmények földelőjére?
A meghirdetett képzés a szabvány ismertetése?
Nem. Mindhárom képzés alapvető célja, hogy a résztvevők a munkájukhoz szükséges ismereteket tekintsék át, ismerjék meg. Ez egyfelől túlmegy a szabvány keretein (pl. a szabvány nem foglalkozik a dokumentálás kérdéseivel, stb.), másfelől a szabvány egyes részei csak érintőlegesen tesznek említést néhány részterületről: ezek tisztázása is az előadások feladata. (pl. tűzvédelmi fogalmak, stb.) A képzés előadásai kis létszámú csoportokat feltételeznek, így lehetőség van a személyes konzultációra is.
A képzések tehát többet nyújtanak a szabvány ismertetésnél: mindig az adott feladatkörön belüli feladatmegoldáson keresztül közelítik a szabványt. Ezért van külön képzés a tervezőknek, műszaki ellenőröknek és felülvizsgálóknak. (Ez a csoportosítás persze nem zárja ki, hogy pl. üzemeltető, vagy gyengeáramú tervező ne találja meg a neki megfelelő képzési struktúrát: mindketten a tervezői képzésen kaphatják meg a szükséges információkat.)
Az új OTSZ szerint csak az tervezhet, vizsgálhat vagy ellenőrizhet az új szabvány szerint, aki az akkreditált képzések anyagából levizsgázik?
Ez szükségszerű, lévén igen nagymértékű az eltérés a régi és az új szabvány között módszertanában, koncepciójában, anyagkészletében stb., ezért értelmetése, elsajátítása sem egyszerű feladat.
Ha valakinek megvan a tervezői vagy a felülvizsgálói engedélye/jogosultsága, akkor a régi jogosultságaival végezhet-e majd az MSZ EN 62305 szerinti tervezést (kockázatelemzést stb.), ellenőrzést, vagy felülvizsgálatot?
A kötelező érvényű jogszabályként kezelendő OTSZ a villámvédelmi kérdésekben elfogadja az MSZ EN 62305 szabványsorozat előírásainak megfelelő megoldásokat: azaz a szabvány által előírt „villámvédelmi szak …” (... = tervező, kivitelező, felülvizsgáló) közreműködését a létesítés és üzemeltetés során. A meglévő korábbi jogosultságok az MSZ EN 625305 (és az átdolgozott OTSZ) hatályba lépése előtti időszakban létesített berendezésekre vonatkoznak.
Ha valakinek megvan a tervezői vagy a felülvizsgálói engedélye az új szabvány alkalmazásakor szükség lesz-e kiegészítő képesítésre, ill. annak igazolására, hogy pl. az érintett képzést elvégezte?
Igen, a MMK és a MEE nyilvántartja az eredményes vizsgát tett kollégákat, akik így az új szabványban előírt „ a villámvédelem terén kiemelkedően gyakorlott tervező”, ill. „műszaki ellenőr” ill. „MSZ EN 62305 szerinti villámvédelmi felülvizsgáló” kategóriába kerülnek.
Érdeklődök, hogy a 3 fajta továbbképzés (villamos tervezők, műszaki ellenőrök, villámvédelmi felülvizsgálók) oktatása között milyen összefüggés van, mivel nekem mindhárom jogosultságom megvan? Mennyi plussz költséggel jár az egyszeres jogosultsághoz képest?
Nem szükséges, sőt felesleges mindhárom képzésen részt venni /ld. Többszörös jogosultság (Ráképzés)/. A képzésrendszer „felülről kompatibilis” (célszerű először a legmagasabb szintű jogosultság szerinti képzést elvégezni). Aki pl. a tervezői képzést elvégzi, kb. 0,5 napot kell, hogy belehallgasson a felülvizsgálók képzésébe - előzetes bejelentkezéssel, a műszaki ellenőri képzésbe pedig nem kell bekapcsolódnia. (a műszaki ellenőri képzés a tervezőinek a szűkített változata).
Amennyiben a tervezői részből eredményes vizsgát tesz (és meglévő aktív tervezői és műszaki ellenőri MMK jogosultsággal rendelkezik) az MMK nyilvántartásba veszi, mint az új szabvány szerinti tervezésre és műszaki ellenőrzésre is jogosult szakembert.
Ha a felülvizsgálói képzés előírt óráin is részt vett, és letette a különbözeti vizsgát (továbbá megvan az OKJ-s „Villámvédelmi felülvizsgáló” jogosítványa) a MEE nyilvántartásba veszi mint az új szabvány szerinti felülvizsgálatra is jogosult szakembert.
Különbözeti vizsgát csak abban az esetben kell tenni, ha a ráképzési követelmény van (pl. +0,5nap, +1nap)
Jelen példa esetén ki kell fizetni a tervezői képzés díját (105.000Ft), továbbá a felülvizsgálói ráképzés díját (+20.000Ft), azaz összesen 125.000Ft+ÁFA-t.
Műszaki ellenőrként a felülvizsgálati képzés is érdekel, de nem rendelkezem felülvizsgálói jogosultsággal, ezért ha ez a képzés ad ilyen jogosultságot, természetesen e képzésre is jelentkezem. A két képzés témaköreiben van átfedés, így nem lehetne-e közös képzést esetleg tartani a kettő képzés szerinti díj összevonásával (és esetleges csökkentésével)?
Bár valóban van átfedés a képzések között, az összevonás sajnos nem járható út - de nem is szükséges (ld. fentebb: ráképzés).
Mit lehet tudni a vizsgáról?
Várhatóan Budapesten ill a területi kamarai szervezeteknél lesznek vizsgák.
Részt vehetek-e a képzésen, ha erősáramú villamosmérnök vagyok, de nincs semmiféle kamarai jogosultságom?
Nem akadálya, de a képzés elvégzése önmagában nem ad jogosultságot tervezésre, vagy műszaki ellenőri tevékenység végzésére (kamarai szempontból) ill. nem teszi lehetővé, hogy felülvizsgálói engedély nélkül végezzen felülvizsgálatot. Viszont jelentős segítséget adhat napi munkája végzéséhez.
Csak Budapesten lesznek képzések? (A vidékieknek így elég nehézkes és költséges a részvétel)
A képzés szervezői vidéki városokban is megrendezik a képzést, ha a megfelelő csoportlétszám összejön. Lehetőség van a cégekhez kihelyezett, „zárt” képzések szervezésére is bármelyik képzés típusnál. (Természetesen ezekben az esetekben is jár a résztvevőknek a kamarai továbbképzési rendszer szerint megállapított 10pont)
Felülvizsgáló vagyok. Tudomásom szerint létezik egynapos továbbképzés is a felülvizsgálóknak. Ez is elegendő a munkám végzéséhez vagy szükség lesz a többnapos képzésre?
Tekintettel a szabvány terjedelmére, módszertanára, a megváltozott felülvizsgálói követelményekre a 3 napos képzés időkerete (és a jegyzet) mindenképpen szükségesnek látszik, kivéve, ha Önnek elegendő ideje és energiája van, hogy támogatás nélkül (1-2 hetet rászánva) egyedül sajátítsa el a szükséges ismereteket – feltéve, hogy az OTSZ módosítása ezt lehetővé teszi.. (Néhány felülvizsgáló kolléga egyébként a képzés után jelezte, hogy szívesen vettek volna még egy 4. oktatási napot a végén!)